18.rész:Ló tulajdonos lettem

~Az egész család rajtam nevetett de ebben a pillanatban az sem érdekelt hogy totál hülyének néztek.Diego az én lovam. Tényleg az én lovam.Nem hittem el. Ekkor a telefonom megrezzent a zsebemben. Mikor kihalásztam az említett kis szerkezetet Lydia arca jelent meg a hívó kép helyén.~

A telefonomat azonnal felvettem majd mielőtt bármit is mondhatott volna belesikítottam a telefonba aztán pedig elhalkultam.

-Oké a fülemnek annyi. Köszönöm kedvességedet drága barátnőm.-kuncogott egyből bele beszélve a telefonba amint csönd lett az én oldalamon.

-Bocsi, bocsi ne haragudj rám kérlek csak...csak...tudod...te meg Sussy ajándéka. ..és. ..Kissé happy lettem azt hiszem.-nevettem felszabadultan a készülékbe.

-El tudom képzelni drága.Merre jársz ?

-Lefelé menetelek a tanyára te merre jársz?-kérdeztem vissza.

-Lent..Nem régen jöttem ki Baba bokszából.Gondoltam éled megyek de akkor itt megvárlak ha neked úgy megfelel.-nevetett fel.

-Így is totálisan el vagyok lustulva. Túl sokat vitték a fenekemet.-kuncogva megráztam a fejemet.-Lent találkozunk.Szia Lydia.-mosolyogtam aztán letettem a telefont.

Egy darabig sétáltam magam elé meredve.Aztán a lábam alatt a beton köves talajra váltott át.A karám felé pillantottam aminek a másik felén megpillantottam Diegot.
Füttyentettem egyet mire az összes ló rám figyelt. Diego szökkent egyet majd felém galoppozott hatalmas sebességgel.Bemásztam a villany pásztor alatt és közelebb léptem.Úgy viselkedett mint egy csikó.Mint egy jó nagyra nőt csikó.

-Diego...nyugodj meg kérlek.-nevettem fel tekintetemmel a mozgását figyelve.

Fülit előre fordította,lábizmai kissé megremegtek a hirtelen mozgás változásoktól.Aztán lassan lelassult végül felém fordult.Lassan közelebb lépkedett hozzám és a mellkasomnak döntötte a fejét.Gyengéden megsimogattam a fejét majd puszit is nyomtam rá.-Hiányoztál.-mosolyogtam rá.-Sussy nekem adott..hivatalosan is.-jegyeztem meg halkan mire felkapta a fejét.Füleit ismét előre fordította majd mint aki megértette a szavaimat arrébb ugrott és egy győzedelmes nyerítéssel felágaskodott.

Halkan felnevettem és csak nyugodtan ácsorogtam addig amíg nem nyugodott le teljesen.
-És én?-kérdeztem mosolyogva mire vissza ügetett hozzám és lassan letérdelt mellső lábaival.-Na azért.-kuncogtam majd egy lendülettel felugrottam a hátára.Lábaimat szorosan hozzászorítottam,ujjaimmal beletúrtam a sörényébe és csak vártam.Rengetegszer ültem már rajta szőrén de most még is olyan más volt.Más volt,igen,határozottan az volt,hiszen most már Diego az én lovam volt.
-Mehet fiú.-finoman hozzáérintettem a sarkamat mire lassan normálisan felállt és csak egy ugrással vágtába ugrott.Halkan felnevettem miközben igyekeztem nem éppen lecsúszni a hátáról.

Fogalmam sincs meddig nyargalászott velem a drága lovam mint egy őrült de az biztos hogy nem öt percig.Lassan fáradni kezdet és a sebessége is valamennyivel lassult.
-Nyugalom..lassíts..-mondtam halkan megsimogatva a nyakát mindkét kezemmel.-Ügyes vagy drága.-motyogtam mosolyogva.-Az én drága egyetlen ügyes lovam.-mosolyogtam.Fejét lehajtotta én pedig óvatosan lecsúsztam rajta.
Felé fordultam és ahogy felemelte a fejét én egyből átkaroltam a nyakát és megöleltem.

-Naná hogy az új gazda először a lovához megy és nem a barátnőihez.-nevetett fel a hátam mögött valaki.
-Mégis mire számítottál,drágám?-szólalt meg egy mélyebb,nőiesebb hang szintén nevetve.
-Nem ér kinevetni drágáim.-szóltam rájuk mosolyogva és megfordultam. Lydia és Sussy őrült mosolyogva figyeltek kettőnket.
-Oh...mi nem nevetünk ki,mi csupán veled együtt örülünk.-mosolygott továbbra is Sussy.-Már féltem hogy nem fogsz örülni a hírnek.-nevetett fel.
-Nem..nem csak örülök....nincs megfelelő szó arra amit érzek,Sussy.-mosolyogtam arra a nőre aki megajándékozott ezzel a csodás lóval.

-Elhiszem édesem,de most talán jobb lenne ha  nyugton hagynád azt a szegény lovat.-mondta mosolyogva.

-Miért??Valamiről lemaradtam volna?-döntöttem félre a fejemet majd hol Sussyra hol pedig Lydiára pillantottam.

-Este túra lesz nagylány.-sikította Lydia majd ha ott lettem volna mellette tudtam hogy a nyakamba vetette volna magát.

-Túra??Milyen túra?-kérdeztem még magasabbra vonva a szemöldökömet.

-Te,Sussy,néhány lovász és ééén.-kuncogott.-Monocerus is jön.-vigyorgott olyan őrült módjára mint eddig még soha.-Persze csak az apjával,aki mellesleg a te lovad és az anyjával ami mellesleg Sussy lova.-mosolyogta.-Ajajajajajajjj..családi kirándulááás.-sikította nevetve aztán elkomorodott.-Na én most megyek.Megnézem a lovakat.-kuncogott.-Később találkozunk,szia Lisy.-mondta intve egyet aztán már szinte ott sem volt.

-Nem túl sokat fogtam fel ebből az őrült beszédből.
-Én sem sokat.de mindegy is..hagyjuk.-legyintett Sussy miközben lassan elindult az irodája felé.
                               ***

Esteledett.Egyre nagyobb lett a mozgolódás a tanyán. Lydia egyszer ide-egyszer pedig oda rohangált. Néhányszor oda köszönt nekem de túl sok dolog volt.Beléptem a istállóba és a nyerges felé sétáltam oda is szintén beléptem és megkerestem  Diego cuccait aztán a nyergelő helyre vittem az összes dolgot. Chiqita már ott állt nyugodtan.Egyedül.És eléggé vizesen.Mikor megpillantott dobbantott egyet mellső jobb lábával és felnyerített.

Halkan felnevettem miközben letettem a dolgokat és hozzá léptem.

-Szia nagylány.-simogattam meg az orrát.-Hol van az őrült gazdád?-kérdeztem tőle mire felemelte a fejét és átnézett a vállam felett ami azt jelentette hogy valahol a mezőn lehetett.

-Értem.-kuncogtam.-Akkor megyek,hozok egy gazdát neked és magamnak meg egy lovat.- biccentettem neki mosolyogva.-Siettek.-motyogtam és elsétáltam tőle kifele.

Mikor elég messze értem az ijedős lovaktól kocogni kezdtem majd lépéseimet megnyújtottam és futni kezdtem.

Átbújtam a kerítésen ahol megpillantottam Diegot,Chichat és Monocerust. Fontos tudni hogy Chiqita és Monocerus testvérek voltak.Szóval ez egy ténylegesen nagy családi kirándulás lesz.

Aztán megpillantottam Lydiát is Halkan felnevettem ahogy a csikóval játszott.Feléjük lépkedtem és amikor megpillantottak négyen mindnyájan vidáman pillantottak rám.

-Gyerekek..nem kellene készülnünk az estére?-kérdeztem nevetve.

-De...lehet hogy kellene...de...annyira jó itt...-mondta barátnőm és körbe nézett a területen.

-Tudom drága,de készülni kellene. Sussy megkért hogy készítsük fel neki is Chichát.

-Jó..de..nálam nincs se kötőfék se kötél.-mondta és a csikóra pillantott.

-Nem is kell.-ráztam meg a fejemet.-Diegoék követni fognak,ami azt jelenti,hogy Ő is fog.Nyugalom.-mosolyogtam rá.-De azt hogy neked kell-e,na azt nem tudom.

-Teeee..teree..teeeee.Ez gonosz volt.-kuncogott.
-Tudom,de még így is szeretsz vagy esetleg tévedek?-kérdeztem rá pillantva hatalmas szemekkel.
-De igen,szeretlek.-biccentett mosolyogva majd az istállók melletti kisebb fészer felé pillantott,követtem a tekintetét.Egy alak lépett ki belőle amitől kissé elmosolyodott.Aztán megpillantottam még valakit akitől nem kicsit lepődtem meg.Lopva barátnőmre pillantottam aki viszont vadul mosolygott és hol az alakra pillantott,hol pedig én rám.
-Lydia...te..te miben mesterkedsz?