11.rész: A verseny

Sziasztok!Mindenkitől elnézést kérek megint,hogy csak most hoztam részt...de..kissé elfoglalt voltam az utóbbi időben..tudom,unjátok ezt a szöveget tőlem..de ez az igazság és még az,hogy nem igazán volt ihlettem.De most meg jött,így kárpótolok mindenkit.Nem is akarom nagyon fecsérelni a szót felesleges magyarázatommal.Ez a rész kissé sírósra sikerült..sajnálom,de remélem tetszeni fog.
 Jó olvasást kedveskéim! :D

Mikor befordultam egy sötét utca felé ismerős lett a hely.Megjelentek előttem első napjaink,hogy hála Sarahnak itt kötöttünk ki.Ő összejött egy sráccal...így ide akart jönni és nekem naná,hogy vele kellet jönnöm.Nos,itt ismertem meg én is Jack-et.Akkor azt hittem sose választ minket semmi szét,de nem így történt.Megráztam a fejemet,hát ha kitisztulnak a képek és végre tovább tudok menni.Meghallottam azt a jól ismert kürtöt amit még az Olcsó Lakberendezőtől lopott az itteni közvetítő srác.Megremegtem és megszaporáztam a lépteimet.Szinte már rohantam de lassítanom kellet ha nem akartam azt,hogy bárki illetve bármi is kirohanjon elém és amiatt elesek itt..a csúszós és kissé latyakos aszfalton.Elhúztak mellettem páran néhány motorral aminek sikeresen az lett a következménye,hogy szívritmus zavart kaptam,de sebaj.Meg kellet volna már szoknom,gondoltam.De az igazság az volt,hogy elszoktam tőle.Nagggyon elszoktam ettől a hangtól.Hogy mitől?A kiabálásoktól,a hangos füttyüléstől,az éljenzéstől,a kürt hangjától és attól,hogy bármelyik pillanatban egy motor miatt is kapok szívbajt.Megtámasztottam a fejemet az egyik közel lévő oszlopnál miközben lehunytam a szememet de fel is pillantottam.A régi szobor állt előttem.Amit az itteni motorosok a "védelmezőjüknek " tartottak.Régen a nevét is tudtam,de elfelejtettem.De azt tudtam,hogy azért tartották a védelmezőjüknek mert a legelső motoros nyaklánca lógott a levegőben felkötve.Ugyanis amikor elkezdet versenyezni mindig a nyakában volt a nyaklánc,és mindig győzött.Egyszer nem volt a nyakában és súlyos sebesüléseket szerzett magának.Persze,nem hittem benne..vagyis nem teljesen.De most bármit megadtam volna,csak,hogy Jackson rendben legyen.-Add kérlek,hogy ne legyen semmi baja...-suttogtam halkan.-Kérlek szépen.-suttogtam megérintve a szobrot kezemmel.
A hátam mögött hangokat hallottam.Egy motor leállását és egy srácét.Megfordultam.
-Hallod amit mondok?-kérdezte.Kissé már ideges volt,így gondoltam nem először próbált hozzám szólni.
-Igen..hallom..bocs..csak...-próbáltam magyarázkodni de a szavamba vágott.
-Elisabeth...?-kérdezte kissé habozással.-Te vagy az Lisy?-kis reménykedés volt hangjában.
-Drake?-mondtam halkan mire bólintott.
-Mit keresel itt?-kérdezte továbbra.
-Jack..-suttogtam halkan mire egy megkönnyebülést vettem észre arcán.Kérdőn felvontam a szemöldökömet.
-Gyere..-mondta.-Meg kell találnod..beszélned kell vele..nem velünk van.Megint hozzácsapódott a bátyámékhoz.Látszik hogy megváltozott mellettük.Blake befolyásolja.-mondta én pedig felültem mögé egy könnyed láb átrakással.-Kész vagy?-pillantott rám mire bólintott.-Oké..kapaszkodj..Blake haverja szeret ebben a kanyarban megkergetni,de ne aggódj..nem lesz semmi baj.-mondta és berúgta  a motort mely felmordult,amiről nekem mindig az éppen felébredt medve jutott eszembe.Ezért is volt az ő motorja neve "Medve". Minden motornak volt neve.Jack-é "Tűz" volt..a többieket pedig már nem emlékeztem.Ők ketten voltak az én motoros kis családom.Ketten.Senki más.Elhúztunk a sikátoron át és kiértünk a régi kikötő állomásra amit már rég nem használt senki.Totál lakatlannak számított,addig amíg a motorosok meg nem hódították maguknak ezt a pályát.Mert igen,nekik csak egy kihívásos pálya  volt,hogy melyiküknek gyorsabb és ügyesebb a motorja illetve a tapasztalatuk.
Mikor kiértünk ő leállt a motorral én pedig leugrottam róla.-Kösz,Drake.-mondtam halkan.
-Nincs mit..keresd meg Jacket..És próbálj vele beszélni.Térítsd észhez..kérlek.-motyogta és a szemén át láttam a tényleges félelmet.Félt,igen,félt mert elveszítheti az egyik legjobb haverját.Mert lehetőségnek érezte azt,itt valaki ma meghal.Bólintottam majd csak eltűntem a motorok között.Hallottam egy robbanó petárdához hasonlót mire megdermedtem de ez még nem a rajt volt.Ez még csak kék volt.Négy féle szín volt a versenyeken.Kék,mely azt jelentette verseny lesz,aki akar az készülődjön és álljon be.Sárga,amely azt mutatta,aki eddig nem állt be már ne is álljon be mert nincs értelme.Zöld,jelentette a "Rajt"-ot a versenyben és még egy szín volt,a vörös,amelyik a verseny végét jelentette.
Beszívtam az alsó ajkamat és csak rohantam.Ahogy a lábam bírta.Feldörrent a sárga jelző petárda.Innentől már csak két perc.Párszor sikeresen összecsuklott a lábam de kiértem a szurkoló területre.Azonban mikorra már végre megtaláltam Jackson-t feldörrent a zöld színű.A motorok hangos zajjal de elindultak.Az embereket megcsapta a benzin szaga.Amit régen szerettem,vagyis elviseltem,vagyis a kettő közötti határon voltam a véleménnyel.Felsikítottam és kitörtem a lányok között.-Jack!-sikítottam fel és tovább lépdeltem.
 Azonban ő már bekanyarodott az első fordulóban.-Jackson!!!!-sikítottam amennyire csak tudtam és a zokogással küszködtem.
-Lisy!-kaptam egy választ és egy motor fékezett le mellém.Medve.-Ülj fel..még utolérhetjük..-motyogta Drake én pedig gyakorlatiassággal felültem mögé.A jármű mint ha kilőtték volna indult neki azonnal miután jelt adtam.

Nem voltunk közel hozzájuk,de rettenetes sebességgel haladtunk.Befordultunk még egy sarkon,meg még egyen és a változatosság kedvéért még egyen.Már csak kettő volt hátra.Mielőtt befordultunk volna az utolsó előttibbe egy hangos csattanást hallottam.Megszorítottam Drake derekát.Megremegtem,de éreztem,hogy az ő izmai is megfeszülnek és azt is éreztem,hogy még jobban megerőltette a sebességet és ekkor érkeztünk be az utolsó előttibe.A "torony" mely kerekekből,hordókból és hasonló dolgokból állt össze összedőlt.Megpillantottam egy lányt,ezek itt szokásosak  voltak.A motorosok mindig vettek magukhoz egy lányt hátulra,hogy legyen egyensúly amennyiben egy kereken vagy más hogy kell tenni a próba kedvéért.Több helyen karcolások voltak de nem súlyosak.Leugrottam a motorról és közelebb mentem.Ő volt az a lány,aki Jackkel volt egy motoron.Megremegtem és felé léptem.-Hol van??Hol van Jackson???-kérdeztem sírással küszködve.-Mond máárrr.-mondtam zokogva.Ő csak a hordók alá mutatott.
-Drake!!-sikítottam a srácnak mikor megpillantottam a motor egy részét. A hátsó részét a motornak.
-Jövök..-mondta és már elindult mellettem a hordók felé.
A sarkon igyekvő ismerős motorok jöttek.
-Srácok segítsetek!!-kiáltott fel Drake és lehúzott pár gumit és hordót.A motor kezdet kirajzolódni és alatta egy kar és még pár testrész.Halkan felsikítottam és összecsuklottam.
-Valaki hívja a mentőket!!-sikítottam két zokogás között és pár perc múlva tényleg megjelentek a mentők.

Végig pörgött előttem minden és az arcát néztem.Teljesen megváltozott.Azonban ennek az emléknek még korán sem volt vége.Jól tudtam.A képek tovább követték egymást.