15.rész:A mindenünk :)

 Sziasztok!Sajnálom,hogy csak most hoztam részt de majd próbállak titeket kárpótolni..Tényleg nagyon sajnálom.De már megszállt az ihletett szóval igyekszem a héten egy vagy két részt még hozni.Addig is jó olvasást :D
Imádlak titeket,olvasók!


-Készen állsz?-kérdezte halkan a fülembe suttogva.
-Őszintén?-nevettem fel halkan kissé gúnyosan.
-Öööhhhmm...igen?-vigyorodott el.
-Nem,egyáltalán nem állok készen..-ráztam meg a fejemet,amitől kissé elszédültem.
-Minden oké lesz....én bízom benned..jobb ha te is bízol magadban.-bökött a mellkasomra.
-Jó..de Jack...nagyon rég nem táncoltunk máááárrrr.-nyújtottam meg komoran és a függöny felé pillantottam.
-Én bízom benned..jobb ha te is bízol magadban.-ismételte meg ellentmondást nem tűrően.
Sóhajtottam.-Oké...próbáljuk meg..-bólintottam halvány mosollyal és felléptem a dobogóra.Jackson lépett utánam egyből és átfonta a derekamon a kezét.Puszit nyomott a nyakamba.
-Csak a hölgyek után.-morogta a nyakamba én pedig kiléptem a függöny mögül.Mikor megláttam túl sok embert,akiket nem ismertem kissé megijedtem és Lydiára pillantottam aggodalmasan.
-Szóltam Hache-nak,aki elmondta a haverjának,hogy tánc lesz...Az a hülye meg körüzenetet tett mindenkinek.Sajnálom.- tátogat a szavakat.
Nagy öröm lett mikor megpillantottak minket és mikor én is megpillantottam az ismerős arcokat kissé alább hagyott az izgalmam.De csak egy nagyon kicsit.A lepkék nagy zavarral kavarodtak a gyomromban és úgy voltam,mindjárt itt hagyok mindenkit és elfutok innen.Féltem.Féltem,hogy nem fog sikerülni és csalódást fogok okozni mindenkinek aki csak miattunk jött el.Pontosabban miattam,mert a tömeg - akit mellesleg nem ismertem - 90 %-a fiú volt és nem hiszem,hogy Jacksonre voltak kíváncsiak.Na mindegy.
-Szólnátok pár szót?-kérdezte túlkiabálva a tömeget Mike,aki valahogy megszerezte Lydiától a mikit.
-Öhm...igen?-kérdeztem aztán elnevettem magamat.-Ha nagyon kell.-mondtam halkan.Nem voltam nagy beszédes.
-Oké...akkor...mindenki.CSÖND LEGYEN!!-mondta lassan,érthetően de hangosan.
Felém passzolta a mikrofont és pedig elkaptam két kézzel.Jack kivette a kezemből és egy helyes mosollyal kilépett mellőlem.
-Oké..okostojás,újonc ficsúrok.-mondta komoran.-Aki..csak azért jött,mert azt hiszi,megnézi és kissé bókol Lisynek az nagyon téved.És ha össze is jönne valakivel,ha az a személy megbántja azt megölöm.Fogtátok????!!!-komor,és már kissé ijesztő hangot ütött meg amitől kissé hátra lépett majd nem az összes fiú.Kivéve Hache-t.
-Azt kérdeztem.VILÁGOS??-ismételte meg mire bólintottak a srácok.-Ez esetben..-váltott nyugodt hangnemre.-Kellemes szórakozást.-mosolyodott el és oda dobta Mikenak a készüléket.
-Köszi..-suttogtam tátogva.
-Nincs mit,Lisy.Mindent érted.-mondta és magához húzott.
A zene lassan indult majd egy ponton hirtelen felgyorsult.És így ment végig két vagy három tánc produkció.

***

Reggel lett.Én pedig Lydiával és Suzyval aludtam a kis házban.Kinyújtottam a lábaimat és felültem az ágyon.Kinéztem az ablakon.A madarak hangosan csicseregtek  a fák között ami bármilyen furcsa is volt.Boldogan hallgattam.Elmosolyodtam és felálltam az ágyról.Tökéletesen kikerültem Suzy-t,aki a matracon aludt.Végig néztem magamon.Nem öltöztünk át este.Vagyis,a táncruhát persze levettük mikor vissza jöttem az előadásból és egy könnyed,szellős ruhára váltottam,de azt nem váltottam le este.Ahogy a két barátnőm se.Beletúrtam a hajamba,hogy rendezzem kósza hajszálaimat de mint ha csak rontottam volna rajta.A fene.Keresnem kell egy kisebb fésűt.A raktárra pillantottam a "vész esetére női doboz"-ra.Ezt Suzy édesanyja találta még ki néhány éve.Sajnos Ő már nem élt.Autóbalesetben életét vesztette de mindenki úgy gondolta,mindig is itt lesz velünk.Itt a tanyán.A lovak lelkében,és egymás lelkében.És csak ez volt a lényeg.

Kiléptem az ajtón és végig sétáltam a kisebb sétányon az istálló felé.A levegő megcsapott a frissen nyírt fű illatával és a lovak szagával.Beléptem az istállóba és bementem a raktárba.Elhúztam a két könyvet ami mögött ott lapult.Persze,mindenki tudta,hogy ott van.De Suzy szerette,az ilyen "Mint ha senki nem tudná és titokban cselekednénk" féle dolgokat.Álmában mindig titkos ügynök vagy magánnyomozó volt kiskorában és ez mint ha megmaradt volna benne.Amit valaki hülyeségnek gondolt,de én nem.

Bezártam az ajtót és rendbe tettem magamat.A ruha nem gyűrődött meg rajtam,és őszintén,talán fél órát,esetleg egy-két órát volt rajtam.A hajam tökéletes volt.Kinyitottam az ajtót és kidugtam a fejemet rajta.

Egy halk,őrült de elfojtott röhögés törte meg a csendet..Én pedig felé pillantottam.A falnak volt dőlve és csak nevetett ahogy a kezét a szája elé tapasztotta,próbálva vissza fogni magát.De már nem törődött vele annyira.
 
-Hache!!-szóltam rá nevetve.-Hagyd már abbaaaaa!!-nevettem.
-Ha..Ha..-nevette de nem tudta abbahagyni és normálisan beszélni.-Ez..Ez..
-Hache Black!!-pirítottam rá komoran de a halvány mosoly még ott volt az arcomon.-Hagyd már abba és beszélj normálisan.Kérlek.
Lehunyta a szemét és sóhajtott egy hatalmasat.
-Oké..megnyugodtam.-mosolygott rám.-Szóval,annyit akartam mondani,hogy látni kellett volna kívülről ezt a fejet,drága Elisabeth cica.-mondta halvány mosollyal.
-Aha..így már értem..-forgattam meg a szememet mosolyogva.-Mit keresel itt?
-Ezt én is kérdezni akartam tőled.-mondta és lazán a falnak dőlve maradt.Nem volt közöttünk túl sok távolság,így még hangosan beszélni sem kellett.
-De én kérdeztem előbb..-nyújtottam ki rá a nyelvemet.-Szóval mesélj.
-Oké..igazából Broke-t néztem meg.Vemhes és lassan megellik.Őt kellett megfigyelnem a mezőn.És mikor megláttam,hogy beslisszansz a raktárba,utánad kellett jönnöm,hogy megnézzem mit csinálsz.-villantotta rám tökéletes mosolyát.
-Oh..értem..-mosolyogtam.-Hogy van Broke?-kérdeztem.Imádtam Broke-t,ő volt a második kedvenc lovam itt.Gyönyörű volt,kecses és nyugodt természetű.Rengeteg versenyt nyertem meg vele is.
-Jól..tökéletesen.Ha minden így marad semmi gáz nem lesz az ellésénél.-mondta.
-Ez megnyugtató.-biccentettem mosolyogva.
-Az..-mondta.-Gyere...biztos éhes vagy..-mosolygott.A kis gödröcskéi édesek voltak arcán.
-Megyek..-bólintottam.-Igen..farkaséhes..-nevettem és követtem.

***

Nem is fecsérlem a szót tovább.A lényeg,hogy Hache kész mesterszakács.A szobájában ültünk fent az istálló tetején.

-Hache..figyelj..mit tudsz Kevinről?-kérdeztem halkan.

-Tudom,hogy megtámadta Devil.-mondta nyugodtan és szembe leült elém.

-És..azt..is..hogy..hogy miattam támadta meg?-kérdeztem és nem mertem rápillantani.

-Igen..tudom..de Kevin elmondott mindent,hogy te mentetted meg az életét és.-mondta halvány mosollyal és felemelte az államat.

-Akkor..nem utálsz?-kérdeztem.

-Dehoogyissss..-rázta a fejét őrülten és ekkor megrezzent a telefonja.A kijelzőre pillantott és elmosolyodott.