Sziasztok!Hoztam a kövi részt.Még lehet,hogy ma hozok még egyet de lehet,hogy csak holnap,vagy azután.Meglátjuk.Puszi.Jó olvasást :D <3
-Biztos,hogy..-tátogtam és rápillantottam.
-Igen..veled akar beszélni..-mosolygott és várta,hogy elvegyem tőle a telefont
Vettem egy mély levegőt és elvettem tőle a mobilt.
-Szia Kevin..-mondtam kissé habozva.Fél halk volt a hangom.Kissé féltem ettől a beszélgetéstől de jól tudtam palástolni az ilyeneket.
-Szia Lisus.-mondta és mintha tényleg fel lett volna dobva valamitől.-Olyan jó,hogy végre tudunk beszélni.
-Igen.Én is örülök.-elmosolyodtam és már biztosabban szóltam bele a telefonba.Eldőltem az ágyon.-Hogy érzed magad?-kérdeztem a hajamba túrva fél kézzel.
-Jól...miután elmentettek,még aznap haza engedtek.
-Értem..Ennek örülök.-mosolyogtam egyfolytában.Egy gond megoldása.Pipa.
-És veled mizus?-kérdezte és elképzeltem,hogy mosolyog.
-Semmi különös.-nevettem fel.-Őrült egy bátyád van,mondták már?-kérdeztem nevetve.
-Heeeey,hallottam!!-kapta fel a fejét az említett személy.
Kevin felnevetett.-Igen,tudom.De nem,még ezzel a formával még nem illették meg.De már ez is meg van,majd beleírom a könyvbe aminek "Hache-t jellemző szavak" a címe.-nevetett.
-Lüke.-nevettem.
-Aj már,így vagyok tökéletes....-mondta de a szavába vágtam.
-Így kell szeretni..-mondtuk egyszerre.
-Igen,pontosan.Ugyan ezt akartam mondani..-mondta mosolyogva.-Gondolatolvasó Elisabeth.-mondta elkomorodva mint ha ez lenne a nevem.
-Hehe..köszi..-mosolyogva forgattam meg a szememet.
-Nincs mit.-mondta.-Mikor jöttök?Beszéltél már a szüleiddel?-kérdezte.
A szívem kissé nagyobbat dobbant mikor eszembe jutott,el kell hozzájuk mennünk,és ameddig a kezelés tart,ott kell lennem.
-Nem tudom,Kev.-mondtam.-Még nem tudtam velük beszélni.Ha hazamegyek beszélek velük,jó?-kérdeztem.
-Oké..-mondta és hallottam egy halk kiáltást ami neki szólt.-Mennem kell..Este felhívlak,csak küld el a számod Hache telefonjáról.
-Oké..elküldöm vele.Amint van rá esély.-mosolyogtam.
-Rendben.-biztos bólintott,mindenki bólint általában még ha telefonál is.-Szia Lisus.
-Szia Kevin..-mosolyogtam.-Majd akkor még beszélünk..-mosolyogtam.
-Ebben biztos vagyok..Szia..-ismételte meg és letette a telefont.
-Írd bele a telefonba a számod és majd később átküldöm neki SMS-be.-mosolygott rám halványan.
Bólintottam és könnyedén beleírtam a számomat Hache telefonjába.
***
Este fele.Olyan 8 és fél 9 körül Suzy hazadobott kocsival.Mondván,én olyan sokat dolgoztam.Megjárattam Diegot,Broke-t megdajkáltam,a csikókat leápoltam,bevittem az öreg lovakat a karámból az istállóba,felsöpörtem,megetettem a fél lovardát és hasonló dolgokat.Ja,és még volt energiám lemosni azokat a lovakat akik azt hitték disznók és mindenképpen dagonyázni akartak a sárban.Intettem egyet Suzynak aki már elindult a kocsival és én már csak utána tudtam nézni,de dudált nekem még egyet.Beléptem az ajtón és letettem a kis táskámat.
-Megjöttem!-kiáltottam fel.
-Jól szórakoztál,kincsem?-kérdezte anyu és oda jött puszit nyomni homlokomra.
-Igen..Jó sok dolog történt velem a tegnap és a ma között.-nevettem megölelve.-Apu?
-Szerintem a kutyákat hajtja össze az erdőből.-mosolygott én pedig leültem a kanapéra.
-Értem..-mondtam.-Anyu..-kezdtem.-Kevinék hívtak..Tudod,Blackék.-mondtam kisebb habozással.
-Igen??_kissé összeráncolta a homlokát.
-És érdeklődött,hogy mikor fogunk menni..-mondtam és rápillantottam.
-Ezt majd apáddal együtt kell megbeszélni szívem.-mondta és leült mellém.-De nekem nem akadály.Tőlem mehetünk akár egy-két hét múlva is,azzal a feltétellel,hogy utána vissza fogunk jönni ide még a nyáron.-mondta mosolyogva.
-Mindenkééépppeeen..-hadonásztam mint egy hülye őrült gyerek.
-Helyes.-biccentett.
-Mi helyes drágaszágaim??-kérdezte apu aki akkor lépett be Marley-ékkal az ajtón.
A két kutya ahogy megláttak nem törődtek a fáradtsággal egyből rám vetették magukat én pedig megdajkáltam mindkettőjüket.
-Blackék hívták Elisabeth-et,hogy mikor fogunk oda menni..Azt mondtam,hogy tőlem elmehetünk tőlem egy-két hét múlva is.De csak úgy,hogy vissza is jövünk majd.-anyu úgy mosolygott mint ahogy én szoktam mikor elérem azt amit akarok.
-Oh..értem.-bólintott elkomorodva apu.-Kevin Black?-kérdezte és rám nézett.
-Igen.Kevin hívott.-bólintottam.
-Nos...mivel fontos..Felőlem is akkor megyünk amikor akarunk.De előbb majd beszélnem kell a szüleivel.Rendben?-kérdezte karba fonva a kezét.
-Ííííí...-visítottam mint az őrült,de mivel az vagyok,így csak visítottam és a nyakába ugrottam.-Köszi apu.-mondtam mosolyogva.
-Csak meg kellene majd szereznem a telefonszámukat.-mondta elgondolkozva.
-Majd...megkérdem ha beszélek vele este.Vagyis,nem sokára.-nevettem fel halkan.
-Te beszélgetsz vele este?-kérdezte.
-Csak ma..amikor felhívott a bátyja telefonjáról.-mosolyogtam.
-Rendben..Ettél?-kérdezte anyu.
-Igen,Suzy vett nekem valami spanyol pékárut.Amit még a mai napig nem tudom,mi is.Mindegy..-ráztam meg a fejemet.
-Értem..Én tudom melyikre gondolsz..-nevetett anyu.
-Én..akkor..lefürdök és elmegyek aludni.Jó?-kérdeztem mosolyogva.
-Jó..-vigyorgott anyu kissé furcsán.Mint akinek valami titka van előttem.
Kissé összeráncoltam a szemöldökömet de nem foglalkoztam vele hanem megpusziltam mindkettőjük arcát és felmentem az emeletre a szobám felé.Kinyitottam az ajtót és megpillantottam valamit az ágyon.Pontosabban egy kisebb dobozt.Nagy dolog nem lehetett benne.De az ágyhoz léptem és kinyitottam a dobozt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése